Ne fűtőtestet válasszunk először. Számoljuk ki, mire költünk valójában.

Mennyibe kerül egy ház fűtése?

Megéri villannyal fűteni?

Mikor olcsóbb a gáz?

Érdemes a gázfűtés mellé elektromos fűtést használni?

Mennyit számít a szigetelés, a termosztát vagy az, hogy csak a használt helyiségeket fűtjük?

Ezekre nincs egyetlen, minden házra érvényes válasz.

A MiniRezsi ezért nem abból indul ki, hogy melyik fűtési technológia a „legjobb”.

Hanem ebből:

mennyi hőre van szüksége az épületnek, és ezt a hőmennyiséget hogyan tudjuk a legkisebb teljes éves költséggel biztosítani?

A fűtési számlán ugyanis csak az eredményt látjuk.

A valódi költséget azonban legalább négy dolog együtt határozza meg:

beruházás + energia + karbantartás + használati mód.

Mi a MiniRezsi?

A MiniRezsi szemlélete egyszerű:

nem egyetlen energiaforrást akarunk mindenáron a legolcsóbbnak kihozni.

Megvizsgáljuk:

mennyi az épület hőigénye;
milyen fűtés áll már rendelkezésre;
mennyi gázt és villamos energiát használunk;
melyik fogyasztási ársávban vagyunk;
mely helyiségeket használjuk ténylegesen;
mennyibe kerülne egy új rendszer;
mennyi lenne annak fenntartása;
és mennyi idő alatt térne meg a változtatás.

A cél:

a lehető legkisebb teljes fűtési költség, a szükséges komfort megtartása mellett.

Fűtési költség: nem ugyanaz, mint az energia ára

Ez az egyik legfontosabb alapelv.

Tegyük fel, hogy az egyik energiaforrás egységára olcsóbb.

Ebből még nem feltétlenül következik, hogy az egész fűtési rendszer is olcsóbb.

Egy komplett rendszer költsége lehet:

készülék ára + telepítés + engedélyezés + hálózat + karbantartás + energia + javítás + későbbi csere.

Egy olcsón üzemelő, de több millió forintból kiépíthető rendszer egy kis hőigényű háznál soha nem biztos, hogy visszahozza a beruházási többletet.

Egy nagyon olcsón telepíthető fűtés pedig egy rosszul szigetelt, nagy energiaigényű épületben lehet hosszú távon drága.

Ezért két fogalmat mindig külön kell választani:

beruházási költség

és

üzemeltetési költség.

A MiniRezsi pedig egy harmadik számot keres:

teljes költség.

Mennyi a fűtés teljes költsége?

Egy egyszerű hosszú távú számítás:

Teljes fűtési költség = beruházás + kivitelezés + energia + karbantartás + várható javítás/csere.

Például egy tízéves időszakban nemcsak azt kell összehasonlítani, hogy:

mennyi egy kWh gáz vagy villamos energia.

Számít az is, hogy szükséges-e:

kazán;
kémény;
radiátorhálózat;
csőrendszer;
gépészeti helyiség;
éves karbantartás;
szivattyú;
időszakos javítás.

Más rendszer esetén pedig:

villamos hálózatbővítés;
termosztát;
külön áramkör;
fűtőtestek

jelentik a beruházást.

A jó döntéshez ezeket egyetlen hosszú távú költséggé kell alakítani.

A legfontosabb szám nem a négyzetméter: hanem a hőigény

Két:

100 m²-es ház

fűtési költsége között akár többszörös különbség is lehet.

Az egyik lehet:

új;
kiválóan hőszigetelt;
modern ablakos;
kompakt kialakítású.

A másik:

régi;
szigeteletlen;
nagy üvegfelületű;
magas belmagasságú;
sok külső fallal rendelkező.

Azonos alapterület tehát nem jelent azonos energiaigényt.

Ezért az olyan kérdésre, hogy:

„Mennyibe kerül egy 100 m²-es ház fűtése?”

a korrekt első válasz:

„Mekkora az épület éves hőigénye?”

Mi az éves hőigény?

Az éves hőigény azt mutatja meg, hogy egy épületnek egy teljes évben körülbelül mennyi hőenergiára van szüksége a kívánt belső hőmérséklet fenntartásához.

Például:

5000 kWh hő/év

vagy

15 000 kWh hő/év.

Ez sokkal hasznosabb összehasonlítási alap, mint maga az alapterület.

Ha tudjuk az éves hőigényt, utána már kiszámíthatjuk:

mennyibe kerül ugyanennek a hőnek az előállítása különböző energiaforrásokkal.

Nem az energia kWh-ja érdekel minket, hanem 1 kWh hasznos hő ára

Ez a MiniRezsi egyik legfontosabb alapelve.

Direkt elektromos fűtés

Egy helyiségben működő elektromos:

fűtőpanel;
konvektor;
infrapanel;
elektromos padlófűtés

esetén nagyjából:

1 kWh villamos energia → 1 kWh hő a helyiségben.

Ezért 1 kWh hasznos hő költsége nagyjából az elfogyasztott villamos energia árával egyezik meg.

Gázkazán

Gáznál más a helyzet.

Először megvásároljuk a gáz energiatartalmát, majd a kazán annak egy részét alakítja a lakásban hasznosítható hővé.

Ezért:

1 kWh hasznos hő ára = gázenergia ára / valós kazánhatásfok.

Hőszivattyú

A hőszivattyú villamos energiából működik, de környezeti hőt is szállít az épületbe.

Ezért:

1 kWh villamos energiából több mint 1 kWh hő

is az épületbe juthat.

Itt tehát a COP vagy szezonális SCOP érték válik fontossá.

A 2026-os rezsihatárok alapvetően megváltoztatják a számítást

Magyarországon jelenleg nem egyetlen gázár és nem egyetlen villamosenergia-ár létezik.

A lakossági villamosenergia-kedvezmény éves kerete:

2523 kWh / mérési pont.

A lakossági földgáz kedvezményes kerete:

63 645 MJ/év, azaz legalább körülbelül 1729 m³/év.

A kedvezményes év:

augusztus 1-től a következő év július 31-ig

tart.

Ez azt jelenti:

teljesen más lehet a gazdaságos fűtési stratégia a keret alatt és a keret fölött.

Nem havi 144 m³ a gáz „rezsihatára”

Az 1729 m³ éves mennyiséget tizenkettővel elosztva körülbelül:

144 m³/hó

adódik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden hónapban pontosan 144 m³ kedvezményes gáz használható.

Fűtési felhasználásnál az elszámolás figyelembe veszi, hogy:

télen nagy;
nyáron kicsi

a várható fogyasztás.

Ezért a kedvezményes gázmennyiséget nem érdemes egyszerű havi átlagként kezelni.

A költségtervezést:

éves fogyasztásból

érdemes indítani.

Kedvezményes gáz vagy villany – melyik olcsóbb?

Ha még a kedvezményes gázkereten belül vagyunk, a földgáz energiadíja jelenleg rendkívül alacsony.

Egy megfelelően működő gázkazánnal előállított hasznos hő ezért általában jóval olcsóbb, mint ugyanaz a hő normál direkt elektromos fűtéssel.

Ezért:

pusztán az energia egységára miatt nem érdemes a kedvezményes földgázt ellenállásos villanyfűtésre cserélni.

Van azonban egy nagyon fontos:

„de”.

Mi történik a kedvezményes gázkeret fölött?

A kedvezményes keret fölötti lakossági gáz jelenlegi ára:

22,002 Ft/MJ.

Mivel:

1 kWh = 3,6 MJ,

ez körülbelül:

79,2 Ft/kWh gázenergiát

jelent.

Ha például egy kazán teljes idényre vetített átlagos hatásfokával:

90%-kal

számolunk, akkor egy kWh valóban hasznos hő költsége körülbelül:

88 Ft/kWh.

A normál A1 villamos energia jelenlegi, kedvezményes keret feletti lakossági piaci ára:

70,104 Ft/kWh.

Itt tehát érdekes helyzet alakul ki:

a kedvezményes keret feletti gázból előállított hasznos hő drágább lehet, mint a direkt elektromos fűtésből származó hő még a villamosenergia-keret fölött is.

Ez nem azt jelenti, hogy minden gázfűtést elektromosra kell cserélni.

Azt jelenti:

számolni kell.

Mikor érdemes gázt elektromos fűtéssel kiegészíteni?

Az egyik legérdekesebb MiniRezsi-helyzet:

a háztartás gázfogyasztása túllépné a kedvezményes keretet, miközben a villamosenergia-fogyasztásban még marad kedvezményes kapacitás.

Ilyenkor érdemes lehet megvizsgálni, hogy bizonyos:

helyiségeket;
napszakokat;
átmeneti időszakokat

elektromos fűtéssel oldjunk meg.

Nem feltétlenül az egész házat.

Például:

a gázkazán továbbra is biztosítja az alapfűtést, egy gyakran használt dolgozószobában pedig saját termosztátos elektromos fűtés működik.

A cél nem a gáz megszüntetése.

A cél:

a drágább energiafogyasztás minimalizálása.

Gáz + villany együtt – nem feltétlenül rossz kompromisszum

A legtöbb fűtési vita úgy indul:

gáz VAGY villany?

Pedig sok meglévő háznál a jobb kérdés:

gáz ÉS villany milyen arányban?

Egy vegyes rendszerben:

a kedvezményes gáz biztosíthatja az alapfűtést;
az elektromos rendszer helyiségenként rásegíthet;
átmeneti időszakban csak egy szobát fűthetünk;
fürdőszobában időszakosan több komfortot adhatunk;
nyaraló vagy vendégszoba külön szabályozható.

A két energiahordozót így nem ellenfélként, hanem:

két külön használható energiaforrásként

kezeljük.

Miért lehet olcsóbb egyetlen szobát villannyal fűteni?

Tegyük fel, hogy egy nagy házban napközben csak egy:

12 m²-es dolgozószobát

használunk.

Két lehetőség:

A teljes házat magasabb hőmérsékletre fűtjük

vagy

csak a dolgozószobában emeljük a hőmérsékletet

Még akkor is lehet gazdaságosabb a második megoldás, ha az elektromos energia egységára magasabb.

Miért?

Mert:

sokkal kisebb területet fűtünk.

Ez a különbség az:

energiaár

és a:

teljes fűtési költség

között.

Zónázás: az egyik legolcsóbb rezsicsökkentési lehetőség

Nem minden szobában van szükség ugyanarra a hőmérsékletre.

Például:

nappali: 21–22 °C

hálószoba: 18–20 °C

fürdő: magasabb komfort csak használatkor

vendégszoba: csökkentett hőmérséklet

Ha minden helyiséget folyamatosan ugyanolyan hőmérsékleten tartunk, olyan területet is teljes komfortszinten fűtünk, amelyre nincs szükség.

A helyiségenkénti szabályozás ezért sokszor nagyobb hatással lehet a számlára, mint két hasonló fűtőtest közötti apró műszaki különbség.

A termosztát beállítása fontosabb lehet, mint a fűtőtest márkája

Egy épület hővesztesége függ a:

külső és belső hőmérséklet különbségétől.

Ha magasabb belső hőmérsékletet tartunk, több hőt veszítünk.

Ezért nem mindegy, hogy:

20;
21;
22;
vagy 24 °C

a beállított hőmérséklet.

Egy drága, intelligens fűtési rendszer sem tud gazdaságosan működni, ha fölöslegesen magas hőmérsékletet kérünk tőle egész nap.

Mi a legolcsóbb rezsicsökkentés?

Sokszor:

az el nem használt energia.

Mielőtt új fűtési rendszert vásárolnánk, érdemes megvizsgálni:

túl magas-e a beállított hőmérséklet;
minden helyiséget ugyanúgy fűtünk-e;
üres házat fűtünk-e;
megfelelő-e a programozás;
szükséges-e egész nap komfort-hőmérséklet;
vannak-e jelentős hőveszteségek.

Ezután következik csak az új fűtéstechnológia.

Szigetelés vagy új fűtés?

Ez az egyik legfontosabb költségkérdés.

Egy új fűtőkészülék:

hatékonyabban vagy kényelmesebben pótolhatja az épület hőveszteségét.

A hőszigetelés viszont:

magát a hőveszteséget csökkenti.

Ha egy épület nagyon rosszul szigetelt, könnyen előfordulhat, hogy először:

födémszigetelés;
homlokzati szigetelés;
nyílászáró-problémák megszüntetése

ad jobb hosszú távú eredményt.

A jó fűtési rendszer nem javítja meg a rossz falat.

Nemcsak elektromos padlófűtéseink kíválóak!

Alu fűtőszőnyegek, hagyományos fűtőszőnyegek, fűtőkábeleken kívül egyéb fűéseink

Elektromos fűtések minden fajtáját itt elemeztük ki!

Kattints ide

Mikor lehet jó döntés a direkt elektromos fűtés?

Nem akkor, amikor valaki azt mondja:

„a villanyfűtés mindig olcsó”.

Ilyet nem állítunk.

Viszont nagyon érdekes lehet:

kis hőigényű korszerű épületben;
kisebb lakásban;
olyan helyen, ahol nincs gáz;
felújításnál, ahol drága lenne központi rendszer kiépítése;
ritkán használt helyiségben;
nyaralóban;
gázfűtés kiegészítéseként;
helyiségenkénti szabályozásra.

Itt a kis beruházási és karbantartási költség ellensúlyozhatja az energia magasabb egységárát.

Mikor lehet jobb a hőszivattyú vagy fűtő klíma?

Ha:

nagy az éves hőigény;
az épület alkalmas rá;
hosszú időn keresztül rendszeresen fűtünk;
és a magasabb beruházási költség vállalható,

akkor a hőszivattyús rendszer alacsonyabb villamosenergia-fogyasztása jelentős előnyt adhat.

A különbség oka:

nem 1:1 arányban alakítja villamos energiává a hőt, hanem környezeti energiát is szállít az épületbe.

Itt azonban már:

COP;
SCOP;
H tarifa;
külső hőmérséklet;
beruházási költség

is a számítás része.

Miért nem mondjuk meg, melyik fűtés „a legjobb”?

Mert ez nem a MiniRezsi feladata.

A fűtéstechnológia kiválasztása külön kérdés.

A MiniRezsi azt mutatja meg:

milyen költségeket kell összehasonlítani.

Ha például már tudjuk, hogy:

elektromos főfűtést szeretnénk,

utána külön össze lehet hasonlítani:

fűtőpanel;
padlófűtés;
infrapanel

megoldásokat.

Ha pedig a fő kérdés:

melyik fűtési célhoz milyen technológia való,

arra külön fűtésválasztási útmutató szolgál.

A MiniRezsi marad:

a költségeknél.

MiniRezsi 4 lépésben

1. Mennyi energiát használunk most?

Nézzük meg legalább egy teljes év:

gázfogyasztását;
villamosenergia-fogyasztását.

Ne egyetlen januári számlából induljunk ki.

2. Mekkora hőigényt kell fedeznünk?

Ha ismert az energetikai számítás, használjuk azt.

Ha nem, korábbi fogyasztásból is készíthető becslés.

3. Mennyibe kerül 1 kWh hasznos hő?

Ne csak Ft/m³ gázt vagy Ft/kWh villanyt hasonlítsunk össze.

Vegyük figyelembe a:

kazán hatásfokát;
hőszivattyú SCOP-ját;
aktuális tarifát.

4. Mennyi lesz a teljes költség?

Energia mellett számoljunk:

beruházással;
telepítéssel;
karbantartással;
várható élettartammal.

Ez a MiniRezsi-számítás lényege.

Ahol a padlófűtésekről mindent megtudhatsz

Csak elektromos padlófűtésekkel foglalkozó honlapunk 7 gyártó teljes termékválasztékával

PADLÓFŰTÉSEK

Mit érdemes megtartani, ha már van gázfűtésünk?

Sokszor:

magát a gázfűtést.

Ha jól működik, nem feltétlenül gazdaságos több millió forintból lecserélni.

Lehet, hogy jobb:

termosztatikus szabályozást javítani;
egyes helyiségeket külön kezelni;
elektromos rásegítést alkalmazni;
csökkenteni a hőveszteséget.

A „régi rendszer kidobása” nem mindig a legjobb rezsicsökkentés.

A következőkben példaként GOOGLE 4,9 *-os értékelésű nyíregyházi boltunk szöveges értékeléseiből válogattunk.

Széles választék egy helyen. Szinte minden ami az elektromos fűtéshez kapcsolódik. Szerintem érdemes bemenni a boltba.

Bő választék, szakszerű, segítőkész kiszolgálás.

Már nyolc éve használom és elégedett vagyok.

Szakmailag felkészültek, kedves eladó és szinte minden elektromos fűtést árulnak, így korrekt vélemyént tudnak alkotni bárki számára.

Mi a helyzet új építésnél?

Új épületnél teljesen más a számítás.

Itt nemcsak az üzemeltetést hasonlítjuk össze.

Hanem azt is:

mennyibe kerül egyáltalán létrehozni a fűtést?

Egy kis hőigényű modern háznál előfordulhat, hogy egy egyszerűbb fűtési rendszer magasabb energiaegységára mellett is gazdaságos összességében, mert:

jóval kisebb a beruházás;
kevés a karbantartás;
maga az épület pedig kevés hőt igényel.

Ezért új építésnél különösen fontos:

ne csak a havi számlát hasonlítsuk össze.

Napelem és fűtés – éves termelés nem egyenlő téli fűtési energiával

A napelem csökkentheti a hálózatból vásárolt villamos energia mennyiségét.

Viszont a termelés és a fűtési igény időben eltér.

A legtöbb fűtési energia:

télen

kell.

A napelemes termelés jelentős része pedig:

tavasszal és nyáron

keletkezik.

Ezért önmagában az, hogy:

„a napelem évente 6000 kWh-t termel”

még nem mondja meg, hogyan alakul a téli fűtésszámla.

Mindig az aktuális elszámolási módot és az önfogyasztást is vizsgálni kell.

Fűtési költség összehasonlítás – mit ne csináljunk?

Ne hasonlítsunk:

egy köbméter gázt egy kWh villanyhoz.

Más mértékegység.

Ne mondjuk:

„100 m² = ennyi forint fűtés havonta”.

Nem ismerjük az épületet.

Ne állítsuk:

„100% hatásfok = olcsó fűtés”.

A hatásfok és az energia ára két külön dolog.

Ne ígérjük:

„ezzel a készülékkel fixen 30%-ot spórol”.

A fogyasztás az épülettől és használattól függ.

A jó költségszámítás mindig:

az adott épületből indul ki.

A MiniRezsi célja

Nem akarjuk bebizonyítani, hogy:

a gáz rossz;
a villany jó;
a hőszivattyú mindig nyer;
vagy minden házban ugyanaz a rendszer működik.

A cél:

érthetően kiszámolni, hol megy el a pénz.

Majd megkeresni:

mit lehet elhagyni;
mit lehet csökkenteni;
melyik energiaforrást mikor érdemes használni;
és milyen beruházás térülhet meg reálisan.

Ez a valódi:

MiniRezsi.

Elektromos fűtések és energiamegtakarítás 2011 óta

A Pelle és Pelle Kft. elektromos fűtési üzletága 2011 óta foglalkozik különböző elektromos fűtési rendszerekkel.

Az évek alatt egy dolgot biztosan megtanultunk:

nem az a jó tanács, hogy minden ügyfélnek ugyanazt a fűtést ajánljuk.

Más megoldás gazdaságos:

új építésnél;
felújításnál;
meglévő gázfűtés mellett;
kis lakásban;
nagy családi házban;
nyaralónál;
kis vagy nagy hőigénynél.

Ezért a MiniRezsin először:

számolunk.

És csak utána választunk fűtési megoldást.

Mindenféleképpen érdemes szakember segítségét kérni a megfelelő elektromos fűtésrendszer kiválasztásához, megtervezéséhez.

Elérhetőségeinket itt találja: PHF SZAKÜZLETEK

Gyakran ismételt kérdések a fűtési költségről és rezsi optimalizálásról

Hogyan számolható ki egy fűtési rendszer éves költsége?

Először meg kell becsülni az épület éves hasznos hőigényét. Ezután az adott fűtési rendszer hatásfokával vagy jóságfokával meghatározható a szükséges energiafogyasztás, amelyet az aktuális tarifával kell megszorozni. A teljes hosszú távú költséghez a beruházást és karbantartást is hozzá kell adni.

Mi az 1 kWh hasznos hő ára?

Az az összeg, amelybe ténylegesen 1 kWh hő épületbe juttatása kerül. Direkt elektromos fűtésnél közel azonos az áram árával, gázkazánnál az energiaárat a kazán valós hatásfokával is korrigálni kell, hőszivattyúnál pedig a COP vagy SCOP érték csökkenti az egy kWh hőre jutó villamosenergia-felhasználást.

Mikor éri meg villannyal kiegészíteni a gázfűtést?

Különösen akkor érdemes számolni, ha a gázfogyasztás várhatóan meghaladja a kedvezményes éves keretet, illetve ha csak néhány helyiségben van szükség magasabb hőmérsékletre. Ilyenkor a helyiségenként szabályozható elektromos fűtés csökkentheti a magasabb ársávú gáz felhasználását.

Olcsóbb a gáz vagy a villany fűtés?

A kedvezményes gázkereten belül a gázból előállított hő általában lényegesen olcsóbb a direkt elektromos fűtésnél. A kedvezményes gázkeret fölött azonban a gáz egységára annyira megnő, hogy a számítás megváltozhat.

Mennyi a kedvezményes gázmennyiség?

Jelenleg évi 63 645 MJ, amely legalább körülbelül 1729 m³ földgáznak felel meg felhasználási helyenként.

Mennyi a kedvezményes villamosenergia-mennyiség?

Jelenleg évi 2523 kWh mérési pontonként.

Havi 144 m³ a kedvezményes gázlimit?

Nem. Az 1729 m³ éves tájékoztató érték egyszerű havi átlaga körülbelül 144 m³, de a fűtési célú gáz kedvezményes elszámolása nem egyenlő havi mennyiségekkel történik.

Miért nem lehet négyzetméterből pontos fűtési költséget mondani?

Mert azonos méretű épületek hővesztesége nagyon eltérhet a szigetelés, ablakok, belmagasság, külső falak, födém, padló és használati hőmérséklet miatt.

Mi számít jobban: az energia ára vagy a hőszigetelés?

Mindkettő fontos, de a hőszigetelés magát a szükséges hőmennyiséget csökkenti. Minél kisebb az épület hőigénye, annál kevesebb energiát kell megvásárolni bármilyen fűtési rendszerhez.

Megéri működő gázfűtést elektromosra cserélni?

Nem feltétlenül. Sok esetben kedvezőbb lehet a meglévő gázfűtést megtartani, és szabályozással, zónázással vagy célzott elektromos kiegészítéssel csökkenteni a teljes fogyasztást.

Miért fontos a beruházási költséget is figyelembe venni?

Mert egy alacsonyabb üzemeltetési költségű rendszer több millió forintos beruházása kis éves hőigénynél nagyon hosszú idő alatt térülhet meg. A helyes összehasonlítás ezért az energia- és beruházási költséget együtt vizsgálja.

Hogyan csökkenthető a fűtési költség nagy beruházás nélkül?

Elsősorban a helyiségenkénti szabályozás, a felesleges túlfűtés megszüntetése, az időprogram, a ritkán használt helyiségek alacsonyabb hőmérséklete és a meglévő rendszer megfelelő beszabályozása vizsgálandó.

Miért lehet gazdaságosabb egy szobát villannyal fűteni, mint az egész házat gázzal?

Mert ilyenkor nem feltétlenül az energia egységára adja a megtakarítást, hanem az, hogy sokkal kisebb területet és kisebb összes hőveszteséget kell fedezni.

Mi a teljes fűtési költség?

A készülék vagy rendszer vételára, a kivitelezés, az elfogyasztott energia, a karbantartás és a rendszer élettartama során várható javítások vagy cserék együttes költsége.

Amit szerettünk volna elérni a fentiek elolvasása után:

Igen, fontos az alacsony havi rezsi egy lakás vagy ház fűtésénél.

De ugye nem elég csak ezt nézni? Egy lakóhelyet nem csak 1-2 hónapig használunk, hanem hosszú évekig, évtizedekig. Így a rezsicsökkentés sem a havi számlánk csökkentéséből áll.

Minden szempontot vegyünk figyelembe!

(A fentieken kívül még a klímaváltozást is, aminek következménye, hogy egyre kisebb az éves fűtésigény, nemcsak a napok számát, hanem a környezeti hőmérsékletet tekintve is! Magyarán, ne költsünk egy házépítésnél feleslegesen sokat a fűtésre!)

Látogatók száma: 9 634