Ennek egyszerű oka van.

Ha először felszerelünk egy nagy teljesítményű új fűtési rendszert, majd néhány év múlva leszigeteljük a házat, könnyen előfordulhat, hogy:

az új fűtést már a régi, rosszabb állapotú épületre méreteztük.

A szigetelés után a ház lényegesen kisebb fűtési teljesítményt igényelhet.

A fűtési rendszer csak pótolja azt a hőt, amit a ház elveszít

Ez az egész kérdés alapja.

A ház télen folyamatosan hőt veszít:

• falakon;

• födémen;

• padlón;

• ablakokon;

• ajtókon;

• légcserével.

A fűtési rendszer feladata:

ezt a hőveszteséget visszapótolni.

Ha egy ház hideg időben:

10 kW

hőt veszít, akkor körülbelül ekkora fűtési teljesítményre van szükség a kívánt belső hőmérséklet fenntartásához.

Ha felújítás után ugyanez az épület már csak:

5–6 kW-ot

veszít,

az új fűtési rendszernek is sokkal kisebb feladatot kell ellátnia.

Ezért:

minden későbbi fűtési technológia olcsóbban üzemel egy kisebb hőigényű házban.

A szigetelés nem teszi hatékonyabbá a kazánt – egyszerűen kevesebb hőre lesz szükség

Ez fontos különbség.

Ha egy régi házat leszigetelünk:

maga a fűtőberendezés nem feltétlenül lesz hatékonyabb.

Viszont:

rövidebb ideig kell működnie.

Ha korábban egy télen például:

20 000 kWh hőre

volt szükség,

felújítás után pedig:

12 000 kWh-ra,

akkor bármilyen fűtési rendszerrel:

8000 kWh hőt már nem kell előállítani.

Ezért mondjuk:

a legolcsóbb energia az, amelyet nem kell felhasználni.

Akkor mindig a homlokzati szigetelés legyen az első?

Nem feltétlenül.

A „szigetelés” nem egyetlen beavatkozást jelent.

Lehet:

• padlás- vagy födémszigetelés;

• tetőszigetelés;

• homlokzati hőszigetelés;

• lábazat;

• pincefödém;

• légzárás javítása;

• nyílászáró korszerűsítése.

Ezek költsége és megtérülése:

nagyon eltérő lehet.

Sok családi háznál például a födém szigetelése:

lényegesen kisebb beruházás,

mint a teljes homlokzat felújítása.

Ezért nem azt érdemes kérdezni:

„Szigetelés vagy fűtés?”

Hanem:

Hol távozik jelenleg a legtöbb hő, és azt mennyiért tudjuk csökkenteni?

A padlásfödém gyakran jó első célpont

Ha egy régi családi ház felett:

• hideg padlás van;

• és a födémen kevés vagy semmilyen hőszigetelés nincs,

akkor:

a födém korszerűsítése sokszor az egyik legegyszerűbb energetikai lépés.

Ennek oka:

• nagy felületről van szó;

• jelentős lehet a hőveszteség;

• a kivitelezés sok esetben egyszerűbb, mint a homlokzaté.

Ezért mielőtt több millió forintos fűtési rendszert választunk:

érdemes megnézni, mi van a padláson.

Mi a helyzet az ablakokkal?

A nyílászárócsere sokszor indokolt, de:

nem mindig ez adja a legjobb első Ft/megtakarítás eredményt.

Ha a régi ablak:

• rosszul zár;

• erősen huzatos;

• szerkezetileg rossz állapotú;

a csere:

komfortban nagyon sokat javíthat.

Ha viszont az ablak elfogadható:

• megfelelően zár;

• javítható a tömítése;

miközben a födém teljesen szigeteletlen,

akkor:

lehet, hogy előbb máshol érdemes költeni.

A komfort és a puszta energiamegtakarítás:

nem mindig ugyanazt a sorrendet adja.

Mikor kell mégis előbb a fűtéshez nyúlni?

Van néhány egyértelmű kivétel.

1. Ha a jelenlegi fűtés veszélyes

Például:

• műszakilag hibás;

• égéstermék-probléma van;

• rendszeresen meghibásodik;

• biztonságosan már nem üzemeltethető.

Ilyenkor:

a biztonság az első.

Nem várunk éveket csak azért, mert később szigetelni szeretnénk.

2. Ha nincs megfelelő fűtés

Ha a ház bizonyos részei:

egyáltalán nem fűthetők,

előfordulhat, hogy előbb használható fűtési megoldást kell kialakítani.

3. Ha a készülék egyébként is azonnali cserére szorul

Ha a kazán élettartama végén jár, a javítás gazdaságtalan, vagy más okból amúgy is cserélni kell:

nem mindig érdemes elhalasztani a cserét.

Ilyenkor viszont már gondoljunk a későbbi szigetelésre is a méretezésnél.

Miért problémás túl korán hőszivattyút választani?

A hőszivattyú jó példa arra, miért fontos a sorrend.

Egy régi, szigeteletlen ház lehet, hogy:

nagyon nagy fűtési teljesítményt

igényel.

Ha erre méretezzük a hőszivattyút:

• nagyobb készülék kellhet;

• drágább lehet a rendszer;

• nagyobb villamos teljesítmény kellhet;

• a meglévő radiátorok magas vízhőmérsékletet igényelhetnek.

Ha előbb:

• csökkentjük a hőveszteséget;

• korszerűsítjük a hőleadást;

akkor később:

kisebb és kedvezőbb üzemi körülmények között működő hőszivattyú is elegendő lehet.

Ugyanez igaz a gázkazánra is

Ha a régi házhoz:

24 kW-os kazánt

választunk,

majd jelentősen csökkentjük a hőigényt,

a készülék fűtési teljesítményének nagy része:

feleslegessé válhat.

Modern modulációs kazánok tudják csökkenteni a teljesítményüket, de ettől még:

a helyes méretezés fontos.

Ezért nagyobb felújításnál:

célszerű a végleges épületállapotra méretezni.

És az elektromos fűtőpanel?

Itt egyszerűbb lehet a helyzet, mert:

helyiségenként külön készülékeket választunk.

Ha később javul a szigetelés:

• a panel ugyanaz maradhat;

• egyszerűen rövidebb ideig működik.

Ezért közvetlen elektromos fűtésnél a túlméretezés következménye általában:

kevésbé problémás,

mint egy nagy központi rendszer beruházásánál.

De ettől még:

az éves fogyasztást ugyanúgy a ház hővesztesége határozza meg.

Egy szigeteletlen ház elektromos főfűtése:

jelentős energiaigényt

jelenthet.

A klíma átmeneti lépcső is lehet

Felújítás előtt érdekes lehet:

fűtésre alkalmas split klímát

telepíteni bizonyos helyiségekbe.

Ennek oka, hogy:

• viszonylag kisebb beruházással kialakítható;

• hőszivattyús elven működik;

• későbbi szigetelés után is használható;

• hűtést is biztosít.

Ez különösen akkor lehet ésszerű:

ha most szükség van olcsóbban üzemeltethető fűtésre, de a teljes energetikai felújítás csak később fér bele.

Természetesen a komfort, helyiségek elrendezése és kültéri egységek elhelyezése itt is számít.

A jó sorrend gyakran nem egy nagy beruházás, hanem több kisebb lépés

Egy régi családi háznál például elképzelhető ez a sorrend:

1. Fűtésszabályozás rendbetétele

• termosztát;

• programozás;

• helyiségenkénti szabályozás.

2. Egyszerű légzárási hibák megszüntetése

• rossz tömítések;

• fölösleges huzat.

3. Födém vagy padlás szigetelése

Ha jelenleg gyenge.

4. Homlokzat és nyílászárók vizsgálata

Nem automatikusan csere, hanem állapotfelmérés alapján.

5. Új hőigény meghatározása

A felújított állapotra.

6. Fűtési rendszer végleges kiválasztása

Már az alacsonyabb hőigény alapján.

Ez sokszor:

logikusabb és gazdaságosabb,

mint azonnal a kazánnal vagy hőszivattyúval kezdeni.

A termosztát és szabályozás meglepően olcsó első lépés lehet

Energetikai felújításnál hajlamosak vagyunk csak:

• szigetelésben;

• kazánban;

• hőszivattyúban

gondolkodni.

Pedig egy rosszul szabályozott rendszer:

szükségtelenül túlfűtheti a házat.

Ha például:

23–24 °C

van folyamatosan olyan helyiségekben is, ahol:

20–21 °C

elegendő lenne,

az jelentős plusz hőigényt okozhat.

Ezért sokszor már:

• programozható termosztát;

• termosztatikus radiátorszelep;

• helyiségenkénti szabályozás

is ésszerű első beruházás.

Ne felejtsük el a komfortot

Nem minden felújítási döntés tisztán:

megtérülési számítás.

Egy hideg külső fal vagy huzatos ablak mellett:

22 °C levegő mellett is fázhatunk.

Szigetelés után a belső felületek:

melegebbé válhatnak.

Ez javíthatja a komfortot anélkül, hogy magasabb szobahőmérsékletet tartanánk.

Ezért a hőszigetelés előnye nem csak:

kisebb számla.

Hanem:

• egyenletesebb hőmérséklet;

• melegebb falak;

• kisebb hidegsugárzási érzet;

• alacsonyabb páralecsapódási kockázat

is lehet.

Példa: régi családi ház

Tegyük fel, hogy egy ház éves hasznos fűtési hőigénye:

20 000 kWh.

Felújítással ez:

13 000 kWh-ra

csökken.

A megtakarítás:

7000 kWh hő évente.

Ha később bármilyen fűtési rendszert használunk:

• gáz;

• klíma;

• hőszivattyú;

• elektromos panel;

ezt a:

7000 kWh-t már nem kell előállítani.

Ezért a hőigénycsökkentés:

technológiafüggetlen megtakarítás.

De nem érdemes „vakon” szigetelni sem

A felújítást:

épületként kell kezelni.

Például a nyílászárók tömítettségének javítása után:

kisebb lesz a természetes légcsere.

Ha közben:

• sok pára keletkezik;

• nincs megfelelő szellőztetés;

akkor:

párásodási és penészesedési problémák

jelenhetnek meg.

A jó energetikai korszerűsítés ezért nem egyszerűen:

„becsomagoljuk a házat”.

Figyelni kell:

• hőhidakra;

• páratechnikára;

• szellőzésre;

• csomópontokra.

Mennyi pénzt érdemes szigetelésre költeni?

Nem úgy érdemes gondolkodni, hogy:

„A lehető legtöbb szigetelést rakjuk fel.”

Hanem azt kell vizsgálni:

az adott plusz beruházás mennyi további hőveszteséget csökkent.

Az első, hiányzó szigetelési réteg:

sokszor rendkívül sokat jelent.

Egy már jól szigetelt szerkezet további javítása viszont:

egyre kisebb többletmegtakarítást

adhat.

Ezért a korszerűsítést:

számításra és állapotfelmérésre

érdemes alapozni.

Ha kevés pénzem van, mi legyen az első?

Általános prioritásként:

először a kis költségű, nagy hatású hibákat keressük.

Például:

• rossz termosztát;

• fölösleges túlfűtés;

• huzatos nyílászáró;

• teljesen szigeteletlen padlásfödém.

Csak ezután következzen:

a nagy beruházás.

Sok esetben ugyanis néhány kisebb intézkedés együtt:

jobb első eredményt ad,

mint egy drága fűtési készülékcsere egy változatlanul nagy hőveszteségű házban.

Mikor lehet mégis a fűtéscsere az első gazdasági lépés?

Például akkor, ha:

• rendkívül drágán üzemelő régi rendszerünk van;

• a fűtés műszakilag elavult;

• csak néhány helyiséget használunk;

• olcsón kialakítható hatékonyabb részleges fűtés.

Egy ritkán használt épületnél például:

nem biztos, hogy teljes homlokzati felújítás az első gazdaságos lépés.

Ha évente csak néhány hétvégét fűtünk:

a beruházás megtérülése egészen más,

mint egy állandóan lakott családi házban.

A használati mód tehát:

döntő.

Ne csak az éves számlát nézzük

A MiniRezsi szemléletében a jó kérdés:

mennyibe kerül összesen a következő 10–15 év?

Ebben benne van:

• szigetelés;

• új fűtés;

• energia;

• karbantartás;

• javítás;

• készülékcsere.

Lehet, hogy egy rendszer:

olcsón telepíthető, de drágábban üzemel.

Másik:

drága beruházás, de olcsóbban fűt.

És a harmadik eset:

előbb csökkentjük a hőigényt, így kisebb és olcsóbb fűtési rendszer is elegendő.

Ez sok épületnél a legjobb kombináció.

Egy egyszerű döntési sorrend

Ha a jelenlegi fűtés veszélyes vagy működésképtelen

Először a fűtést tegyük biztonságossá.

Ha működik, de a ház nagyon rosszul szigetelt

Először vizsgáljuk meg a hőveszteség csökkentését.

Ha komplett energetikai felújítást tervezünk

Előbb határozzuk meg a végleges épület hőigényét, utána válasszunk fűtési rendszert.

Ha csak kis költségvetésünk van

Keressük meg a legolcsóbban megszüntethető nagy veszteségeket.

Ha ritkán használjuk az épületet

A beruházási költség sokkal nagyobb súlyt kap.

Összefoglalva: szigetelés vagy új fűtés?

A legtöbb folyamatosan használt, régi családi háznál:

először érdemes csökkenteni a hőigényt, és utána véglegesen méretezni az új fűtést.

Ennek előnye:

• kisebb fűtési teljesítmény szükséges;

• alacsonyabb lesz az éves energiaigény;

• kisebb hőszivattyú vagy kazán is elegendő lehet;

• javulhat a komfort;

• minden későbbi fűtési mód kevesebb energiát használ.

De nem szabad dogmaként kezelni.

Ha:

• veszélyes a jelenlegi rendszer;

• azonnal cserére szorul;

• csak ritkán használjuk az épületet;

• nagyon kedvező költséggel oldható meg egy fűtési probléma,

akkor:

a fűtés korszerűsítése is lehet az első logikus lépés.

A jó sorrend tehát nem az:

„mindig szigetelés”

vagy:

„mindig új fűtés”.

Hanem:

először csökkentsük a fölösleges hőveszteséget, majd a megmaradó hőigényhez válasszunk ésszerűen méretezett fűtési rendszert.

Gyakran ismételt kérdések

Szigetelés vagy kazáncsere legyen előbb?

Ha a kazán biztonságosan működik és nagyobb felújítást tervezünk, általában érdemes előbb meghatározni a szigetelés utáni hőigényt. Ha a kazán veszélyes vagy működésképtelen, természetesen a fűtés biztonságossá tétele az első.

Érdemes hőszivattyút tenni szigeteletlen házba?

Működhet, de a nagy hőigény miatt nagyobb rendszerre lehet szükség, és magas előremenő vízhőmérséklet esetén romolhat a hatékonyság. Sok esetben előnyös előbb csökkenteni az épület hőveszteségét.

Mi a legjobb első szigetelési lépés?

Épületfüggő. Szigeteletlen hideg padlás alatt gyakran a födém lehet jó első célpont, de érdemes az egész épület hőveszteségét vizsgálni.

Az ablakcsere mindig megtérül?

Nem feltétlenül ez adja a legjobb első energetikai megtérülést. Huzatos, rossz állapotú ablaknál viszont a komfortjavulás jelentős lehet.

Kevesebbet fogyaszt ugyanaz a fűtés szigetelés után?

Igen. Ha kisebb a ház hővesztesége, a fűtési rendszernek kevesebb energiát kell visszapótolnia, ezért rövidebb ideig vagy kisebb teljesítménnyel működik.

Mi a MiniRezsi legfontosabb szabálya ebben a kérdésben?

Ne csak új hőtermelőt vásároljunk egy nagy hőveszteségű házhoz. Előbb vizsgáljuk meg, mennyi energiát lehet ésszerű költséggel megtakarítani, majd a megmaradó hőigényre méretezzük a fűtést.