Amikor különböző fűtési módokat hasonlítunk össze, könnyű hibás következtetésre jutni.

Az egyik készüléknél:

• köbméter gázt;

a másiknál:

• kilowattóra villamos energiát;

a harmadiknál pedig:

• COP-ot vagy SCOP-ot

látunk.

Ezért érdemes mindent ugyanarra a kérdésre visszavezetni:

mennyibe kerül 1 kWh ténylegesen leadott hő?

Ez sokkal értelmesebb összehasonlítás, mint pusztán azt nézni, hogy mennyi egy kWh gáz vagy villamos energia.

Először: mit jelent 1 kWh hő?

Az 1 kWh:

energiamennyiség.

Egy 1000 W-os fűtőpanel, ha egy órán keresztül folyamatosan működik:

körülbelül 1 kWh villamos energiát használ,

és közvetlen elektromos ellenállásfűtésnél ennek gyakorlatilag teljes egésze:

hőként jelenik meg a helyiségben.

Gáznál azonban veszteségünk van a kazánban és az égéstermékben.

Hőszivattyúnál pedig fordított a helyzet:

1 kWh villamos energiából több kWh hőt tudunk a helyiségbe juttatni,

mert a berendezés a környezetből is hőt szállít.

Ezért nem lehet egyszerűen a gáz és az áram számlázási egységárát összehasonlítani.

Elektromos fűtőpanel: a legegyszerűbb számítás

Egy közvetlen elektromos fűtőpanel esetében:

1 kWh villamos energia ≈ 1 kWh hő.

Ha tehát a villamos energia ára:

36 Ft/kWh,

akkor 1 kWh hő:

nagyjából 36 Ft.

Ha viszont a fogyasztás már a kedvezményes lakossági sáv fölé kerül, és az áram ára:

70,104 Ft/kWh,

akkor:

1 kWh hő költsége is körülbelül 70 Ft.

Ezért az elektromos fűtőpanel költségét rendkívül könnyű kiszámítani.

2000 W-os panel egy órán át

2 kWh villamos energia.

Kedvezményes A1 árammal:

körülbelül 70–73 Ft.

A magasabb lakossági ársávban:

körülbelül 140 Ft.

Természetesen a termosztát miatt a panel normál használatban nem feltétlenül működik minden órában folyamatosan.

Akkor rossz az elektromos fűtőpanel?

Nem ilyen egyszerű.

Az 1 kWh hő ára csak:

az üzemeltetési költség egyik része.

A fűtőpanel beruházása rendkívül egyszerű lehet.

Nincs szükség:

• kazánra;

• kéményre;

• gázbekötésre;

• vízcsövezésre;

• kültéri egységre;

• központi gépészetre.

Ezért például:

• kisebb lakás;

• ritkán használt nyaraló;

• egyetlen helyiség kiegészítő fűtése

esetén az alacsony beruházási költség sokszor fontosabb lehet, mint a legalacsonyabb Ft/kWh hőár.

A MiniRezsi szemléletében ezért:

nemcsak az energiadíjat, hanem a teljes rendszerköltséget kell nézni.

Földgáz: először MJ-ból kWh

A földgáz Magyarországon energiatartalom alapján:

megajoule-ban, MJ-ban

is elszámolható.

Az átváltás:

1 kWh = 3,6 MJ.

Ha a kedvezményes lakossági gáz ára például:

2,9–3,0 Ft/MJ,

akkor 1 kWh gáz energiatartalma:

3,6 × 2,9–3,0 =

körülbelül 10,4–10,8 Ft.

Csakhogy ez:

még nem 1 kWh hasznos hő a lakásban.

A kazán hatásfokát is figyelembe kell venni

A gázkazán nem tudja a tüzelőanyag teljes energiatartalmát veszteség nélkül a házba juttatni.

Egyszerűsített példaként számoljunk:

90%-os szezonális hatásfokkal.

Ha 1 kWh gázenergia:

10,6 Ft,

akkor 1 kWh hasznos hő ára:

10,6 / 0,90 =

körülbelül 11,8 Ft.

95%-os tényleges hatásfok mellett:

körülbelül 11,2 Ft/kWh hő.

Egy régebbi, kevésbé hatékony rendszer ennél:

drágábban állíthat elő ugyanennyi hasznos hőt.

Kedvezményes gázzal tehát jelenleg nagyon alacsony az 1 kWh hő ára

Nagyságrendileg:

11–13 Ft/kWh hasznos hő

lehet reális egy megfelelően működő lakossági gázkazánnál, amíg a fogyasztás:

a kedvezményes gázkereten belül marad.

De itt jön a rendkívül fontos különbség.

Mi történik a kedvezményes gázkeret fölött?

A jelenlegi lakossági, versenypiaci költségeket tükröző gázár:

22,002 Ft/MJ.

Ez 1 kWh gáz energiatartalmára:

22,002 × 3,6 =

körülbelül 79,2 Ft/kWh.

90%-os kazánhatásfokkal:

79,2 / 0,90 =

körülbelül 88 Ft/kWh hasznos hő.

95%-os hatásfokkal is:

körülbelül 83 Ft/kWh.

Vagyis ugyanaz a kazán:

teljesen más hőköltséget ad attól függően, melyik ársávban fogyasztjuk a gázt.

Ezért olyan háznál, amely jelentősen túllépi a kedvezményes gázmennyiséget:

különösen félrevezető egyetlen „gázfűtés Ft/kWh” számmal számolni.

Fűtő klíma: 1 kWh áram nem 1 kWh hőt jelent

A fűtésre használt split klíma:

valójában levegő-levegő hőszivattyú.

Nem egyszerűen elektromos fűtőszálat melegít.

A kültéri levegőből:

hőt von el,

és azt a helyiségbe szállítja.

Ezért például:

1 kWh villamos energiából 3–5 kWh hő

is előállítható megfelelő körülmények között.

Ezt írja le a:

COP,

illetve egy teljes fűtési szezonra a:

SCOP.

Mit jelent a COP 4?

Nagyon egyszerűen:

1 kWh áram → 4 kWh leadott hő.

Ha az áram ára:

36 Ft/kWh,

akkor:

36 / 4 =

9 Ft/kWh hő.

Ha az áram ára:

70,104 Ft/kWh,

akkor:

70,104 / 4 =

körülbelül 17,5 Ft/kWh hő.

Ez mutatja meg, miért nem helyes azt mondani:

„A klíma elektromos fűtés, ezért négyszer olyan drága, mint a gáz.”

A fűtőpanel és a klíma ugyan villamos energiát használ, de:

teljesen más elven működik.

A COP azonban nem állandó

Ez nagyon fontos.

Egy klíma lehet:

COP 4 vagy 5

enyhébb időben,

miközben nagy hidegben:

kisebb lehet a pillanatnyi hatásfoka.

Számít:

• külső hőmérséklet;

• beltéri célhőmérséklet;

• készülék típusa;

• leolvasztási ciklus;

• részterhelés;

• telepítés.

Ezért éves fűtési költség becsléséhez:

a szezonális hatékonyságot érdemes vizsgálni,

nem egyetlen laboratóriumi COP-adatot.

Klíma normál A1 tarifával – egy egyszerű példa

Tegyük fel:

• áramár: 36 Ft/kWh;

• szezonális átlagos hatásfok: 4.

Ekkor:

1 kWh hő ≈ 9 Ft.

Ha a szezonális érték csak:

3,

akkor:

36 / 3 =

12 Ft/kWh hő.

Vagyis a klíma:

normál kedvezményes villamos energiával is versenyképes hőköltséget adhat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden lakásban, minden klímával és minden külső hőmérsékleten ugyanennyi lesz az eredmény.

És mi történik H tarifával?

A H árszabás:

megfelelő hőszivattyús és megújuló energiát hasznosító fűtőberendezésekhez

vehető igénybe, külön mérővel és a műszaki feltételek teljesítése mellett.

A fűtési idény:

október 15-től április 15-ig tart.

A jelenlegi H tarifa elosztói területtől függően:

körülbelül 22,7–23,5 Ft/kWh.

Ha a hőszivattyú szezonális hatásfoka:

4,

akkor:

23,5 / 4 =

körülbelül 5,9 Ft/kWh hő.

SCOP 3 mellett:

körülbelül 7,8 Ft/kWh hő.

Ez nagyon alacsony üzemeltetési hőköltség.

A fűtőpanel viszont nem használhatja automatikusan a H tarifát

Ez fontos különbség.

A H tarifa:

nem általános „olcsó fűtési áram”.

Meghatározott:

hőszivattyús, illetve megújuló energiát hasznosító berendezések

üzemeltetésére szolgál, külön mérési és műszaki feltételekkel.

Egy hagyományos:

• elektromos konvektor;

• fűtőpanel;

• elektromos radiátor

közvetlen ellenállásfűtése:

általában nem H tarifa jogosult fogyasztás.

Ezért elektromos fűtési költségeknél nem szabad automatikusan:

H tarifa árával megszorozni a fűtőpanel fogyasztását.

Klíma és hőszivattyú – nem ugyanaz?

Műszakilag:

a fűtő klíma is hőszivattyú.

A köznyelvben azonban általában különválasztjuk:

klíma

= levegő-levegő hőszivattyú, amely beltéri egységgel közvetlenül a levegőt fűti;

hőszivattyú

= gyakran levegő-víz rendszer, amely például padlófűtést vagy radiátoros rendszert lát el meleg vízzel.

Az energiahatékonysági alapelv:

mindkettőnél ugyanaz.

A környezetből szállítunk hőt villamos energia segítségével.

Levegő-víz hőszivattyúnál mennyi lehet 1 kWh hő?

Ugyanaz a képlet:

villamos energia ára / tényleges COP.

H tarifával, például:

23 Ft/kWh áramár mellett

COP 4:

5,75 Ft/kWh hő.

COP 3:

7,67 Ft/kWh hő.

COP 2,5:

9,2 Ft/kWh hő.

A tényleges értéket azonban nagyon erősen befolyásolja:

milyen előremenő vízhőmérsékletet kérünk.

Miért szeret a hőszivattyú alacsony hőmérsékletű fűtést?

Egy hőszivattyú általában akkor működik kedvezőbben, ha nem kell:

nagyon magas vízhőmérsékletet

előállítania.

Ezért jól illeszkedik például:

• padlófűtéshez;

• falfűtéshez;

• megfelelően méretezett alacsony hőmérsékletű radiátorhoz.

Ha egy régi radiátoros rendszer:

60–70 °C-os vizet

igényel hideg időben,

a hőszivattyú hatékonysága:

jelentősen romolhat.

Ezért nem elegendő annyit mondani:

„A hőszivattyú COP-ja 4.”

A teljes rendszer működését kell vizsgálni.

Egyszerű 2026-os összehasonlító táblázat

Az alábbi értékek szemléltető számítások, nem minden házra érvényes garantált költségek.

Ez a táblázat nem egy „győzteslista”.

Csak azt mutatja meg:

adott energiaár és adott hatásfok mellett mennyibe kerülhet a leadott hő.

Mi nincs benne ezekben a számokban?

Nagyon sok minden.

Például:

• készülék ára;

• telepítés;

• hálózatbővítés;

• kémény;

• karbantartás;

• javítás;

• élettartam;

• H tarifa kialakításának költsége;

• kazán vagy hőszivattyú segédenergia-fogyasztása;

• finanszírozás.

Ezért:

a legalacsonyabb Ft/kWh hő nem automatikusan a legolcsóbb fűtési rendszer.

Példa: kis nyaraló évente 2000 kWh hőigénnyel

Ha évente csak:

2000 kWh hőt

használunk,

akkor egy fűtőpanel magasabb energiadíja:

lehet, hogy kisebb összeg,

mint egy több millió forintos hőszivattyús rendszer beruházási többlete.

Itt:

a beruházás dominálhat.

Egy folyamatosan fűtött nagy családi háznál viszont:

évi 15 000–20 000 kWh hőigény

mellett már:

az energiaegység ára sokkal fontosabb.

Ezért mindig az éves felhasználással együtt számoljunk.

Példa: 10 000 kWh éves hasznos hőigény

Csak az energiadíjat vizsgálva, nagyon leegyszerűsítve:

12 Ft/kWh hő:

120 000 Ft/év.

36 Ft/kWh:

360 000 Ft/év.

9 Ft/kWh:

90 000 Ft/év.

Ebből jól látszik:

nagy éves fogyasztásnál már néhány Ft/kWh különbség is sok pénzt jelent.

De a valós éves költséghez továbbra is hozzá kell adni:

a rendszer teljes életciklusának költségeit.

A hőigényt előbb csökkentsük

Van még egy fontos szempont.

Ha egy háznak évente:

20 000 kWh hőre

van szüksége,

akkor bármelyik fűtési mód költségesebb lesz, mint egy hasonló ház:

8000 kWh éves hőigénnyel.

Ezért sok esetben a legjobb „fűtési technológia” előtt érdemes foglalkozni:

• födémszigeteléssel;

• homlokzati szigeteléssel;

• nyílászárókkal;

• légzárással;

• megfelelő szabályozással.

A legolcsóbb kWh hő az, amelyet az épületnek nem kell pótolnia.

Mit érdemes tehát összehasonlítani?

Fűtési rendszer választásakor legalább négy szám kell:

1. Éves hasznos hőigény

Hány kWh hő kell a háznak?

2. Egy kWh hasznos hő ára

Tarifa és valós hatásfok alapján.

3. Beruházási költség

Mennyibe kerül használatra kész állapotban?

4. Várható élettartam és fenntartás

Mennyibe kerül 10–15 év alatt?

Csak ezek együtt mutatják meg:

melyik megoldás kerül valójában kevesebbe.

Összefoglalva

2026-os lakossági árakkal számolva nagyon eltérő eredményt kapunk attól függően, hogy:

• kedvezményes vagy magasabb ársávban fogyasztunk;

• milyen a kazán tényleges hatásfoka;

• milyen COP-pal működik a klíma vagy hőszivattyú;

• rendelkezünk-e H tarifával.

Nagyságrendileg:

kedvezményes gáz: kb. 11–12 Ft/kWh hasznos hő;

közvetlen elektromos fűtőpanel: kb. 35–36 Ft/kWh kedvezményes A1 árammal;

jó hatásfokkal működő klíma: kb. 9 Ft/kWh hő kedvezményes A1 tarifával;

H tarifás hőszivattyú COP 4 mellett: kb. 6 Ft/kWh hő.

A kedvezményes fogyasztási sávok felett azonban:

teljesen megváltozhat az összehasonlítás.

Ezért egyetlen internetes mondatból – például hogy:

„a gáz mindig olcsóbb”

vagy:

„a hőszivattyú mindig negyedannyiba kerül”

nem érdemes kiindulni.

Ugyanarra az 1 kWh hasznos hőre kell átszámolni minden rendszert, majd hozzáadni a beruházás és fenntartás költségét.

Ez a MiniRezsi szemléletének egyik legfontosabb alapelve.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi 1 kWh hő ára elektromos fűtőpanellel?

Közvetlen elektromos fűtésnél nagyjából megegyezik az 1 kWh villamos energia árával. Kedvezményes A1 tarifán ez jelenleg körülbelül 35–36 Ft/kWh nagyságrend.

Mennyi 1 kWh hő ára gázzal?

A kedvezményes lakossági gázár és egy megfelelően működő kazán mellett nagyságrendileg 11–13 Ft/kWh hasznos hővel lehet számolni. A kedvezményes keret felett azonban az eredmény sokszorosára nőhet.

Miért olcsóbb a klímás fűtés a fűtőpanelnél?

Mert a klíma hőszivattyúként nem csak villamos energiából termel hőt, hanem a külső levegőből is hőt szállít a helyiségbe.

Mit jelent a COP 4?

Azt, hogy az adott üzemi körülmények között 1 kWh felvett villamos energiából körülbelül 4 kWh hő kerül a fűtött térbe.

A klíma is hőszivattyú?

Igen. A fűtő split klíma levegő-levegő hőszivattyú.

A fűtőpanel használhat H tarifát?

A hagyományos közvetlen elektromos ellenállásfűtés általában nem jogosult H tarifára. A tarifa meghatározott hőszivattyús és megújuló energiát hasznosító berendezésekhez vehető igénybe a műszaki feltételek teljesítése mellett.

Melyik fűtés a legolcsóbb?

Erre csak az energiadíj alapján nincs értelmes általános válasz. Az éves hőigényt, tarifát, hatásfokot, beruházást, karbantartást és várható élettartamot együtt kell számolni.