Először különítsük el az energia árát és a fűtött területet

Közvetlen elektromos fűtésnél:

1 kWh villamos energia ≈ 1 kWh hő.

Kedvezményes lakossági gázzal egy megfelelően működő kazán által előállított:

1 kWh hasznos hő

jelenleg általában lényegesen olcsóbb, mint ugyanennyi hő normál tarifás elektromos fűtőpanellel.

Ez alapján könnyű azt mondani:

Akkor elektromos panelt soha nem érdemes használni gáz mellett.

Csakhogy ez hibás következtetés.

A kérdés nem feltétlenül az:

gázzal vagy villannyal állítsunk elő ugyanannyi hőt?

Hanem:

mennyi hőt kell egyáltalán előállítanunk?

Egyetlen szoba vagy az egész ház?

Tegyük fel, hogy egy:

120 m²-es családi házban

napközben csak:

egy 12 m²-es dolgozószobát

használunk.

Az egyik lehetőség:

az egész házat 21 °C-on tartjuk gázzal.

A másik:

a ház többi részét 17–18 °C-ra visszavesszük, a dolgozót pedig 21 °C-ra fűtjük elektromos panellel.

Az elektromos panel által termelt hő egységára magasabb lehet.

Viszont:

sokkal kisebb területet fűtünk komfort-hőmérsékletre.

Ha emiatt a ház többi részén jelentősen csökken a hőveszteség:

a teljes számla mégis kisebb lehet.

Egy egyszerű szemléltető számítás

Tegyük fel, hogy 1 kWh hasznos hő:

gázzal 12 Ft,

elektromos fűtőpanellel pedig:

36 Ft.

Ez csak egyszerűsített példa.

A dolgozó elektromos fűtése egy adott napon:

4 kWh hőt

igényel.

Ennek költsége:

4 × 36 = 144 Ft.

Ha a központi fűtés visszavételével a ház többi részén:

15 kWh hasznos hőt

nem kell előállítani,

akkor a megtakarított gázfűtés értéke:

15 × 12 = 180 Ft.

Ebben a példában:

180 − 144 =

36 Ft megtakarítás.

Nem azért nyertünk, mert olcsóbb volt a villany.

Hanem azért, mert:

15 kWh egész-házas fűtést váltottunk ki 4 kWh helyi fűtéssel.

De ugyanez veszteséges is lehet

Ha a 4 kWh elektromos fűtés miatt mindössze:

5 kWh gázos hőtermelést

tudunk elkerülni,

akkor:

5 × 12 =

60 Ft

a megtakarított gáz.

Az elektromos fűtés viszont:

144 Ft.

Vagyis:

drágábban jártunk.

Ezért nincs olyan szabály, hogy:

„Kapcsolj be egy elektromos panelt a gáz mellé, és biztosan spórolsz.”

A megtakarítás feltétele:

ténylegesen vissza kell venni máshol a fűtést.

Ha mindkettő ugyanazt a szobát fűti, általában nincs megtakarítás

Ez az egyik leggyakoribb hiba.

A gázradiátor:

továbbra is teljesen nyitva van.

Mellé bekapcsolunk:

egy 1500 W-os elektromos fűtőpanelt.

Közben a központi fűtés beállításán:

semmit nem változtatunk.

Ilyenkor nem zónafűtést hoztunk létre.

Csak:

két külön hőforrással fűtjük ugyanazt a helyiséget.

Ennek természetesen nincs automatikus gazdasági előnye.

A jó hibrid stratégia: alapfűtés + komfortzóna

Sok háznál működőképes lehet például:

központi gázfűtés: 17–19 °C alap-hőmérséklet;

használt helyiség: 20–22 °C elektromos ráfűtéssel.

Így a ház:

nem hűl ki teljesen,

de csak ott tartunk teljes komfortot:

ahol ténylegesen tartózkodunk.

Ez lehet:

• dolgozószoba;

• nappali;

• gyerekszoba;

• esti TV-szoba;

• műhely.

Home office esetén különösen érdekes

A hagyományos családi házak fűtését sokszor arra tervezték, hogy:

az egész ház hasonló hőmérsékletű legyen.

Home office mellett viszont előfordul:

reggel 8-tól délután 16 óráig:

egyetlen ember használ egyetlen szobát.

Ilyenkor gazdaságilag furcsa lehet:

öt-hat helyiséget 21–22 °C-on tartani

csak azért, hogy:

egy dolgozószobában kellemes legyen.

Ha az épület és a fűtési rendszer lehetővé teszi a többi zóna visszavételét:

a helyi elektromos ráfűtés értelmes lehet.

Éjszaka is működhet ugyanez a gondolat

Tegyük fel, hogy este:

csak a nappalit használjuk.

A hálókban:

18 °C

elegendő.

A nappaliban:

21 °C

a kívánt komfort.

Ha a központi rendszerrel csak az egész házat együtt tudjuk jelentősen felfűteni:

helyi ráfűtéssel kevesebb területet tarthatunk magasabb hőmérsékleten.

De először mindig érdemes megnézni:

maga a gázos rendszer nem zónázható-e megfelelőbben.

Először használjuk ki a radiátorszelepeket

Ha radiátoros gázfűtésünk van:

termosztatikus radiátorszelepekkel

sok helyiség hőmérséklete külön is visszavehető.

Ez sokszor olcsóbb megoldás, mint:

második fűtési rendszert telepíteni.

Például:

dolgozó:

21 °C;

hálók:

18 °C;

vendégszoba:

16–17 °C.

Ha ezt a gázos rendszer már önmagában jól meg tudja oldani:

az elektromos panel gazdasági előnye kisebb.

A központi termosztát helye azonban problémát okozhat

Tegyük fel, hogy a ház termosztátja:

a nappaliban van.

A dolgozószobában bekapcsoljuk az elektromos panelt.

Ez még működhet.

De ha a központi termosztát éppen:

abban a helyiségben van, amelyet elektromosan fűtünk,

akkor a panel:

gyorsan felmelegítheti a termosztát környezetét.

A kazán kikapcsol,

miközben a ház más részei:

túlzottan lehűlhetnek.

Ezért hibrid fűtésnél:

a szabályozást rendszerként kell kezelni.

Nem érdemes túl hidegen hagyni a többi szobát sem

Az energiatakarékosság nem azt jelenti, hogy:

a nem használt szobákban legyen 8 °C.

Nagyon lehűtött helyiségnél:

• hidegek lesznek a falak;

• nőhet a páralecsapódás veszélye;

• a szomszédos helyiségek több hőt adnak át felé;

• később sok idő kell a visszafűtéshez.

Ezért sok esetben jobb:

mérsékelt alap-hőmérsékletet tartani,

és csak az éppen használt helyiséget emelni magasabb komfortra.

Átmeneti időben különösen érdekes a zónafűtés

Ősszel vagy tavasszal lehet:

• nappal enyhe idő;

• este egy-két órára kellemetlenül hűvös.

Ilyenkor előfordul, hogy nem akarjuk:

az egész központi fűtést hosszabb időre elindítani.

Egy elektromos panellel:

csak a nappaliban

gyorsan ráfűthetünk.

Itt nem feltétlenül az 1 kWh hő ára a döntő.

Hanem:

a rövid használat és a célzott fűtés.

A kazán részterheléses működése is számít

A modern kondenzációs kazánok:

képesek modulálni a teljesítményüket,

ezért nem igaz, hogy kis hőigénynél automatikusan gazdaságtalanul működnek.

De egy kazánnak van:

minimális teljesítménye.

Ha a ház pillanatnyi hőigénye ennél kisebb:

ki-be kapcsolási ciklusok

alakulhatnak ki.

Emellett a központi rendszerben:

• csővezetékek;

• kazán;

• keringetés

is részt vesznek a működésben.

Egyetlen helyiség rövid ráfűtésére ezért bizonyos esetekben:

egyszerűbb egy helyi elektromos készülék.

Mi történik, ha már túllépjük a kedvezményes gázkeretet?

Itt teljesen megváltozhat a számítás.

A kedvezményes lakossági gáz és a magasabb ársávú gáz között:

nagyon nagy árkülönbség van.

Ha a háztartás ténylegesen olyan gázmennyiséget használ, amely már:

a magasabb ársávba esik,

akkor egy további kWh gázból előállított hő költsége:

sokkal magasabb lehet.

Ebben a helyzetben:

a normál tarifás közvetlen elektromos ráfűtés is érdekes alternatívává válhat.

A konkrét összehasonlítást azonban mindig:

a saját számla és tarifák alapján

kell elvégezni.

Az áram kedvezményes kerete is számít

Ugyanez igaz az elektromos energiára.

Ha egy háztartás:

már a magasabb A1 áramárat

fizeti az elektromos fűtéshez felhasznált további energiára,

akkor a panellel előállított hő:

jelentősen drágább lesz.

Ezért a jó számítás nem az, hogy:

„mennyi az áram átlagára?”

Hanem:

mennyibe kerül a következő, fűtésre felhasznált kWh?

Ez a:

határköltség.

Fűtőpanel és klíma nem ugyanaz a gazdasági kategória

Az eddigiek elsősorban:

közvetlen elektromos ellenállásfűtésre

vonatkoztak.

Ilyen például:

• elektromos konvektor;

• fűtőpanel;

• elektromos radiátor.

Ezeknél:

1 kWh áram ≈ 1 kWh hő.

Egy fűtésre használt klíma azonban:

hőszivattyú.

Például COP 4 mellett:

1 kWh áram → körülbelül 4 kWh hő.

Ezért:

klímás zónafűtés gazdaságilag egészen más eredményt adhat.

Gáz + klíma sokkal könnyebben lehet gazdaságos kombináció

Szemléltető példában:

villamos energia:

36 Ft/kWh.

Klíma átlagos COP:

4.

Ekkor 1 kWh hő:

körülbelül 9 Ft.

Ez már:

a kedvezményes gázzal előállított hő költségével is összemérhető nagyságrend.

Ezért egy meglévő gázkazán és fűtő klíma kombinációja:

sokkal többször lehet gazdasági optimalizálási lehetőség,

mint a gáz + közvetlen elektromos panel.

A tényleges eredmény természetesen függ:

• külső hőmérséklettől;

• klíma hatásfokától;

• tarifától;

• gázkazán hatásfokától.

A fűtőpanelnek akkor is lehet létjogosultsága

Nem mindig kizárólag a legalacsonyabb Ft/kWh számít.

Elektromos panel mellett szólhat:

a nagyon kis beruházás.

Ha egy hideg dolgozószobához:

néhány tízezer forintos készülék

megoldja a problémát,

nem feltétlenül indokolt:

teljes klímarendszert vagy fűtési zónavezérlést kiépíteni.

Különösen igaz ez:

• ritkán használt helyiségben;

• napi néhány órás ráfűtésnél;

• albérletben;

• időszakos használatnál.

A MiniRezsi szempontja mindig:

teljes költség, nem csak energiaegységár.

Egyszerű döntési táblázat

Villamos hálózatot is ellenőrizzük

Egy:

2000 W-os fűtőpanel

230 V-on körülbelül:

8,7 A

áramot vesz fel.

Egyetlen megfelelő áramkörön ez rendszerint kezelhető lehet.

De két:

2000 W-os panel

együtt:

körülbelül 17,4 A.

Ha ugyanarra a 16 A-es áramkörre kerülnek:

már problémát jelenthetnek.

Ezért több helyiséges elektromos ráfűtésnél:

nem csak az energiaköltséget, hanem a villamos hálózatot is vizsgálni kell.

Mikor nem választanánk elektromos fűtőpaneles zónafűtést?

Ha:

• minden helyiséget egyformán használunk;

• mindenhol 21 °C szükséges;

• a gázfűtés jól szabályozható;

• a gáz kedvezményes ársávban marad;

• az elektromos fogyasztás már drágább ársávba kerül,

akkor:

kevés gazdasági indok marad a direkt elektromos ráfűtésre.

Ilyenkor egyszerűen:

ugyanazt a hőigényt drágább energiahordozóval fedeznénk.

Mikor érdemes komolyan megfontolni?

Ha:

csak egy-két helyiséget használunk;

nagyon eltérő komfort-hőmérsékleteket szeretnénk;

a gázos rendszer rosszul zónázható;

csak rövid időszakra kell ráfűtés;

ritkán használt szobáról van szó;

a kedvezményes gázmennyiséget jelentősen túllépjük.

Ilyenkor:

érdemes konkrét számítást végezni.

Hogyan számoljuk ki otthon?

Először becsüljük meg:

mennyi elektromos energiát használna a zónafűtés.

Ezután:

mennyivel csökkenthető miatta a gázfogyasztás.

Majd:

elektromos többletköltség

mínusz:

elkerült gázköltség.

Ha az eredmény:

negatív,

a kombináció pénzt takaríthat meg.

Ha pozitív:

többe kerül.

A legjobb eredményt nem becslés, hanem:

néhány napos mérés

adhatja.

Mérjük meg a saját házunkat

Például egy héten:

csak gázfűtést használunk.

Hasonló külső hőmérséklet mellett egy másik héten:

visszavesszük a központi fűtést, és zónafűtést használunk.

Jegyezzük fel:

• gázfogyasztást;

• elektromos fogyasztást;

• külső hőmérsékletet;

• beltéri komfortot.

Így nem általános internetes véleményből döntünk.

Hanem:

a saját házunk adataiból.

Összefoglalva

Meglévő gázfűtés mellé elektromos zónafűtést használni:

lehet gazdaságos,

de csak megfelelő helyzetben.

Kedvezményes gázzal:

egy kWh hő általában olcsóbban állítható elő, mint közvetlen elektromos fűtőpanellel.

Ezért nem érdemes:

ugyanazt a teljes házat villannyal ráfűteni.

Az elektromos panel akkor lehet gazdaságos:

ha segítségével sokkal kisebb területet fűtünk teljes komfort-hőmérsékletre.

A tipikus stratégia:

a ház többi része mérsékelt alap-hőmérsékleten;

az éppen használt helyiség helyi ráfűtéssel komforton.

Ha pedig a zónafűtést:

klíma, vagyis levegő-levegő hőszivattyú

adja, a gazdaságosság teljesen más lehet, mert:

egy kWh villamos energiából több kWh hőt szállíthatunk a helyiségbe.

A MiniRezsi alapelve itt is ugyanaz:

ne azt kérdezzük, melyik energiaforrás neve olcsóbb, hanem azt, hogy az egész ház kívánt komfortját mennyi összköltséggel tudjuk biztosítani.