20, 21 vagy 22 °C? Egyetlen fok is számít a fűtésszámlán
Milyen hőmérséklet legyen a lakásban télen?
20 °C?
21 °C?
Vagy inkább:
23–24 °C, hogy valóban kellemes legyen?
Erre nincs minden emberre és minden épületre érvényes egyetlen tökéletes szám.
A jó beállítás egyszerre függ:
a helyiség használatától;
az épület hőszigetelésétől;
a falak és ablakok felületi hőmérsékletétől;
a fűtés típusától;
a ruházattól;
az aktivitástól;
az egyéni komfortérzettől.
Van azonban egy nagyon fontos összefüggés:
minél magasabb hőmérsékletet tartunk a lakásban, annál nagyobb lesz a fűtési energiaigény.
Ezért a termosztát egyik legolcsóbb rezsicsökkentő eszközünk.
Nem kell új:
kazán;
fűtőpanel;
hőszivattyú;
napelem
ahhoz, hogy csökkentsük a fogyasztást.
Néha elég:
1 °C.
Röviden: hány fok legyen a lakásban?
Általános kiindulási értékként:
| Helyiség | Ésszerű kiindulási hőmérséklet |
|---|---|
| Nappali | 20–22 °C |
| Dolgozószoba | 20–22 °C |
| Gyerekszoba | 20–22 °C |
| Hálószoba | 18–20 °C |
| Konyha | 18–20 °C |
| Fürdőszoba használatkor | 22–24 °C |
| Előszoba / közlekedő | 16–19 °C |
| Ritkán használt helyiség | kb. 16–18 °C |
| Többnapos távollét | épülettől függően kb. 15–18 °C |
Ezek nem kötelező értékek.
Inkább:
jó kiindulópontok.
Az egyik ember 20 °C-ban érzi jól magát.
A másiknak 22 °C kell.
A cél nem az, hogy:
fázzunk a rezsicsökkentés miatt.
Hanem az, hogy ne tartsunk például:
24 °C-ot egy olyan helyiségben, ahol 21 °C mellett is ugyanolyan komfortosan élnénk.
Mi az egészséges minimum télen?
A WHO hidegebb vagy mérsékelt éghajlatú országokban:
18 °C körüli minimum beltéri hőmérsékletet
tekint általánosan biztonságos kiindulási értéknek a hideg évszakban.
Ez nem azt jelenti, hogy:
18 °C az ideális nappali hőmérséklet.
Azt jelenti, hogy tartósan lakott helyiségben ennél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletet már nem érdemes pusztán takarékossági célból megcélozni.
Különösen:
idősek;
kisgyermekek;
tartós betegséggel élők;
fokozottan hidegérzékeny emberek
esetében lehet szükség magasabb hőmérsékletre.
Ezért a:
„minél hidegebb, annál gazdaságosabb”
gondolkodásnak van egy ésszerű határa.
Miért kerül többe minden egyes plusz fok?
A ház folyamatosan hőt veszít:
falakon;
ablakokon;
tetőn;
padlón;
szellőzésen keresztül.
Ennek egyik legfontosabb meghatározó tényezője a:
külső és belső hőmérséklet különbsége.
Tegyük fel, hogy odakint:
0 °C van.
Ha bent:
20 °C,
akkor a különbség:
20 °C.
Ha bent:
24 °C,
akkor:
24 °C.
Az épület így nagyobb ütemben veszít hőt.
A fűtésnek pedig:
folyamatosan ezt a veszteséget kell pótolnia.
Ezért egy magasabb termosztát-beállítás nem pusztán annyit jelent, hogy:
„kicsit melegebb van”.
Hanem:
egész fűtési szezonban nagyobb hőveszteséget tartunk fenn.
Mennyit számít 1 °C?
Energetikai ökölszabályként gyakran:
körülbelül 6–7%
fűtési energia-megtakarítással számolnak egy:
1 °C-os átlagos hőmérséklet-csökkentésnél.
Ez azonban:
nem garantált fix százalék.
A tényleges érték függ:
a külső hőmérséklettől;
az épület szigetelésétől;
a fűtési idény hosszától;
a szellőzéstől;
a korábbi hőmérséklettől;
a fűtés szabályozásától.
De nagyságrendi összehasonlításhoz jól használható.
Mit jelent 1 °C forintban?
Tegyük fel, hogy egy háztartás:
5000 kWh fűtési energiát
használ egy szezonban.
Ha a hőmérséklet csökkentésével például:
6%-kal
kevesebb energia szükséges:
5000 × 0,06 =
300 kWh.
Ha ezt direkt elektromos fűtéssel biztosítjuk:
36 Ft/kWh energiaárral
300 × 36 =
10 800 Ft/év.
70,104 Ft/kWh árszinten
300 × 70,104 =
kb. 21 000 Ft/év.
És ez:
mindössze 1 °C különbség.
Nagyobb energiaigényű épületnél a forintkülönbség természetesen még nagyobb lehet.
Mi történik, ha 24 °C helyett 21 °C-ra fűtünk?
Három fok különbségről beszélünk.
Nem helyes egyszerűen kijelenteni, hogy:
3 × 6% = pontosan 18% megtakarítás.
De nagyságrendileg már jelentős fogyasztási különbségről lehet szó.
Ha valaki korábban:
24–25 °C-on
tartotta az egész lakást, akkor a hőmérséklet ésszerű csökkentése az egyik:
legolcsóbb és leggyorsabb rezsicsökkentési lehetőség.
Nincs hozzá beruházás.
Csak:
termosztát-beállítás.
Hány fok legyen a nappaliban?
A legtöbb ember számára:
20–22 °C
jó kiindulópont.
A nappaliban:
ülünk;
tévét nézünk;
beszélgetünk;
kevés fizikai aktivitást végzünk.
Ezért itt általában magasabb hőmérséklet kellemes, mint például a hálószobában.
Ha:
20 °C-ban komfortosan érezzük magunkat,
nincs különösebb oka 22 °C-ra emelni.
Ha viszont:
20 °C-ban folyamatosan fázunk,
a megoldás nem feltétlenül az, hogy még lejjebb vesszük a termosztátot a rezsi miatt.
A komfort is része a megfelelő fűtésnek.
Miért érezhetem hidegnek a 22 °C-os szobát?
Mert a termosztáton látható:
léghőmérséklet
nem azonos a:
hőérzettel.
Ha a szoba levegője:
22 °C,
de:
a falak hidegek;
az ablakfelületek hidegek;
a padló hideg;
huzat van,
akkor kevésbé érezzük komfortosnak.
Ezzel szemben egy:
20–21 °C-os
helyiség kellemesebbnek érződhet:
melegebb falakkal;
padlófűtéssel;
nagyobb sugárzó hőaránnyal.
Ezért nem minden:
21 °C
érződik ugyanolyannak.
.
Hány fok legyen a hálószobában?
A hálószobában általában:
18–20 °C
jó kiindulási tartomány.
Sokan ennél valamivel hűvösebb környezetben alszanak komfortosan.
A hálószoba egyik előnye rezsi szempontból:
nem feltétlenül kell ugyanazon a hőmérsékleten tartani, mint a nappalit.
Például:
nappali: 21 °C
hálószoba: 19 °C
teljesen ésszerű zónázás lehet.
Lehet 16 °C a hálószobában?
Egyes energiatakarékossági ajánlások:
16–18 °C
közötti hálószobai hőmérsékletet is alkalmazhatónak tartanak.
Mi általános lakossági ajánlásként óvatosabban fogalmaznánk.
Ha valaki:
egészséges;
jól érzi magát;
megfelelő ágyneműt használ;
nincs nedvesség- vagy penészprobléma,
a hűvösebb hálószoba számára megfelelő lehet.
De általános kiindulópontként:
18 °C alatt már nem érdemes automatikusan további megtakarítást keresni.
Különösen sérülékenyebb lakóknál.
Hány fok legyen a fürdőszobában?
A fürdőszoba különleges helyiség.
Zuhanyzás vagy fürdés közben:
kevés ruha van rajtunk;
nedves a bőrünk;
magasabb komfort szükséges.
Ezért használatkor:
22–24 °C
sok ember számára kellemes.
De ebből nem következik, hogy:
a fürdőszobát napi 24 órában 24 °C-on kell tartani.
Ez komoly energiapazarlás lehet.
Sokkal jobb megoldás:
használat előtt
magasabb komfort-hőmérséklet;
napközben
alacsonyabb alapérték.
Ez különösen könnyen megoldható:
programozható fűtőpanellel;
elektromos padlófűtéssel;
törölközőszárítóval;
okos termosztáttal.
Fürdőszobában ezért különösen jól működik az időprogram
Például:
05:30–08:00
23 °C
08:00–17:00
18–19 °C
17:00–22:00
22–23 °C
éjszaka
alacsonyabb érték.
Így a magasabb komfortot:
akkor fizetjük meg, amikor ténylegesen szükségünk van rá.
Hány fok legyen a gyerekszobában?
Általános kiindulásként:
20–22 °C.
De itt különösen számít:
a gyermek életkora;
aktivitása;
az alvási idő;
az egyéni komfort.
Nem feltétlenül kell a gyerekszobát:
24–25 °C-on
tartani pusztán azért, mert gyermek használja.
A túl magas hőmérséklet:
ugyanúgy növeli a fűtési költséget.
Hány fok legyen a dolgozószobában?
Ülő munkánál:
20–22 °C
jó kiindulási érték.
Ha egész nap:
számítógép előtt ülünk;
keveset mozgunk,
a túl alacsony hőmérséklet könnyen kellemetlen lehet.
Viszont a dolgozószoba jó példa a:
zónafűtésre.
Ha napközben csak ezt az egy helyiséget használjuk, nem feltétlenül kell az egész:
100 m²-es házat
azonos komfort-hőmérsékleten tartani.
Hány fok legyen a konyhában?
Általában:
18–20 °C
elegendő lehet.
Ennek oka, hogy a konyhában:
többet mozgunk;
sütő;
főzőlap;
egyéb berendezések
is hőt termelnek.
Ezért nem feltétlenül kell ugyanazt a termosztát-beállítást használni, mint a nappaliban.
Hány fok legyen az előszobában és közlekedőben?
Egy előszobában vagy folyosón:
16–19 °C
is megfelelő lehet.
Ott általában:
rövid ideig tartózkodunk;
nem ülünk hosszú időn keresztül.
De fontos:
ne legyen túl nagy hőmérséklet-különbség a helyiségek között.
Ha egy nagyon hideg folyosóra nyitunk egy meleg nappalit, a helyiségek között folyamatos hőáramlás indul.
Hány fok legyen a ritkán használt szobában?
Nem feltétlenül kell:
21–22 °C-on tartani.
Egy:
vendégszoba;
tárolóként használt szoba;
ritkán használt dolgozó
alacsonyabb:
16–18 °C körüli
hőmérsékleten is tartható az épület és a páraviszonyok figyelembevételével.
Használat előtt pedig:
felfűthető.
Ez valódi energiamegtakarítás.
Miért nem jó teljesen kihűteni egy szobát?
Elsőre logikusnak tűnhet:
„Ha nem használjuk, kapcsoljuk ki teljesen.”
Csakhogy a nagyon hideg helyiségben:
lehűlnek a falak;
lehűlnek a bútorok;
megnőhet a felületi relatív páratartalom;
nőhet a páralecsapódás és penészesedés kockázata.
Ráadásul a szomszédos melegebb helyiségekből:
továbbra is áramlik bele hő.
Ezért fűtött lakáson belül általában jobb:
mérsékelten temperálni,
mint egyetlen szobát szélsőségesen lehűteni.
Hány fok legyen éjszaka?
Sok lakásban érdemes:
1–3 °C-kal
alacsonyabb éjszakai hőmérsékletet használni.
Például:
nappal
21 °C
éjszaka
18–19 °C.
Ez nem minden fűtési rendszernél ugyanúgy működik.
Fűtőpanelnél érdemes éjszakára visszavenni?
Igen.
A fűtőpanel:
gyorsan reagál;
kis hőtároló tömegű;
helyiségenként szabályozható.
Ezért jól használható:
napi;
heti;
éjszakai
programmal.
Ha reggel:
6:30-kor
kelünk, nem feltétlenül kell egész éjszaka nappali komfort-hőmérsékletet tartani.
A programozás:
a felkelés előtt
visszaemelheti a hőmérsékletet.
Elektromos padlófűtésnél érdemes éjszakára visszavenni?
Itt már más a helyzet.
A nagy tömegű:
betonba épített elektromos padlófűtés
lassan:
melegszik fel;
hűl ki.
Ha este nagy hőmérséklet-csökkentést állítunk be, előfordulhat, hogy:
reggel órákig tart a visszafűtés.
Ezért nagy hőtároló tömegű padlófűtésnél gyakran:
kisebb hőmérséklet-különbséggel
érdemes dolgozni.
Például:
21 °C → 19,5–20 °C
ahelyett, hogy:
21 °C → 16 °C.
Csempe alatti fűtőszőnyegnél más a helyzet
A vékony:
csemperagasztóba épített fűtőszőnyeg
sokkal gyorsabban reagál.
Ezért például fürdőszobában jól használható:
reggeli;
esti
időprogrammal.
Nem kell feltétlenül:
egész nap melegen tartani a padlót.
Hőszivattyúnál kell nagy éjszakai hőmérséklet-csökkentés?
Nem feltétlenül.
A hőszivattyú általában akkor működik jó hatásfokkal, ha:
egyenletesen;
alacsonyabb teljesítménnyel;
kedvező előremenő vagy kifújt hőmérséklettel
dolgozhat.
Ha nagyon lehűtjük a házat, majd reggel:
gyorsan vissza akarjuk fűteni,
a rendszer nagyobb teljesítményre kényszerülhet.
Ezért itt nem biztos, hogy a nagy éjszakai visszavétel adja a legjobb eredményt.
A konkrét optimális stratégia:
rendszer- és épületfüggő.
Mi történik, ha napközben nincs otthon senki?
Ha több órára elmegyünk:
érdemes csökkenteni a hőmérsékletet.
Nem feltétlenül kell:
teljesen kikapcsolni a fűtést.
Például egy gyorsan reagáló rendszer esetén:
otthon
21 °C
munkaidőben
18 °C
hazaérkezés előtt
ismét 21 °C.
Ez az egyik legegyszerűbb:
programozott rezsicsökkentés.
Érdemes kikapcsolni a fűtést 2–3 órára?
Attól függ.
Egy jól szigetelt ház:
néhány óra alatt alig hűl le.
Ezért lehet, hogy a termosztát eleve alig kér fűtést.
Egy rosszul szigetelt épület gyorsabban lehűl.
Általában rövid távollétnél nem feltétlenül a teljes kikapcsolás a cél.
Inkább:
mérsékelt hőmérséklet-csökkentés.
Több napra elutazunk – hány fok legyen?
Többnapos távollétnél:
körülbelül 15–18 °C
közötti temperálás lehet ésszerű kiindulópont az épület adottságaitól függően.
Figyelembe kell venni:
vízvezetékeket;
külső falakat;
páratartalmat;
szigetelést;
időjárást.
Nem érdemes egy téli utazás miatt:
teljesen fagyni hagyni az épületet.
Nyaralóban hány fok legyen télen?
Ha a cél kizárólag:
fagyvédelem;
szerkezetvédelem,
akkor alacsonyabb temperálási érték is megfelelő lehet.
Ha azonban az épület:
vízvezetékei érzékenyek;
nedvesedésre hajlamos;
rendszeresen használjuk,
más hőmérséklet szükséges.
Nyaralóban különösen előnyös:
a távolról vezérelhető fűtés.
Például távollétben:
10–15 °C-os temperálás,
majd érkezés előtt:
komfort-hőmérsékletre felfűtés.
A konkrét minimumot mindig az adott épület alapján kell meghatározni.
Termosztát vagy hőmérő – melyiknek higgyek?
Nagyon gyakori probléma:
„A termosztát 22 °C-ot mutat, de a külön hőmérő csak 20,5 °C-ot.”
A mérési eredményt befolyásolja:
a termosztát helye;
fal hőmérséklete;
napsütés;
huzat;
fűtőtest közelsége;
mérési pont magassága.
Ezért a termosztátot nem célszerű:
fűtőtest fölé;
közvetlen napsütésbe;
hideg ablak mellé;
huzatos ajtóhoz
helyezni.
A rosszul elhelyezett termosztát:
rosszul szabályozhat egy egyébként jó fűtési rendszert.
A padlófűtésnél mit állítsunk: padló- vagy szobahőmérsékletet?
Attól függ, mire használjuk.
Padlófűtés főfűtésként
Elsődlegesen:
szobahőmérsékletet
szabályozunk.
A padlószenzor pedig:
korlátozhatja a maximális padlóhőmérsékletet.
Padlótemperálás
Ha egy másik fűtési rendszer már fűti a szobát, és csak kellemes:
meleg padlót
szeretnénk, akkor:
a padlóhőmérséklet lehet a fő szabályozási cél.
A kettőt nem szabad összekeverni.
20 vagy 22 °C – mennyit számít?
Tegyük fel, hogy mindkettő komfortos lenne számunkra.
Ha:
20 °C
helyett:
22 °C-ot
tartunk egész fűtési idényben, az érzékelhetően növelheti a fűtési energiaigényt.
Ezért a jó módszer:
ne katalógusból válasszuk ki a komfort-hőmérsékletet.
Próbáljuk ki.
Állítsuk például:
21 °C-ra.
Ha megfelelő:
maradjon.
Ha fázunk:
21,5 °C.
Ha még mindig túl hideg:
22 °C.
Így megtalálható az:
egyéni minimum komfort-hőmérséklet.
Ez sokkal ésszerűbb, mint automatikusan:
23–24 °C-ot
beállítani.
Miért jó a félfokos termosztát?
Mert:
21 és 22 °C között is van élet.
Egy modern elektronikus termosztátnál például:
20,5 °C
vagy:
21,5 °C
is beállítható.
Ha:
21 °C kicsit hűvös,
de:
22 °C már túl meleg,
akkor:
21,5 °C
lehet az optimális kompromisszum.
Éves szinten már fél foknak is lehet mérhető fogyasztási hatása.
Minden helyiséget ugyanarra a hőmérsékletre állítsunk?
Nem feltétlenül.
Ez a zónafűtés egyik legnagyobb előnye.
Egy példalakásban lehet:
| Helyiség | Nappal | Éjszaka |
|---|---|---|
| Nappali | 21 °C | 18 °C |
| Dolgozó | 21 °C | 17 °C |
| Háló | 19 °C | 18 °C |
| Fürdő | 23 °C használatkor | 18 °C |
| Vendégszoba | 17 °C | 17 °C |
| Előszoba | 18 °C | 17 °C |
Ezzel:
csak ott fizetjük meg a magas komfort-hőmérsékletet, ahol szükségünk van rá.
Nem kell minden szobát egyetlen termosztáttal vezérelni
Központi fűtésnél gyakori probléma:
egy termosztát dönt az egész házról.
Ha a termosztát a nappaliban van, lehet, hogy:
a háló túlmelegszik;
a fürdő hideg marad;
a dolgozóban más hőmérséklet lenne szükséges.
Helyiségenkénti elektromos fűtésnél:
minden szoba saját zóna lehet.
Ez az egyik legfontosabb fogyasztási előny:
nem a direkt elektromos fűtés „jobb hatásfokából” származik.
Hanem:
a pontosabb felhasználásból.
Mennyit spórolhatunk az éjszakai hőmérséklet-csökkentéssel?
Az MVM energiatakarékossági tájékoztatója szerint már pusztán:
1 °C-os éjszakai csökkentés
is jelenthet éves szinten:
néhány százalék körüli fűtési energiamegtakarítást.
A valós érték természetesen:
épület;
rendszer;
időprogram
függvénye.
A fontosabb gondolat:
ne tartsunk nappali komfort-hőmérsékletet akkor, amikor nincs rá szükség.
Penészedhet a lakás, ha túl alacsony a hőmérséklet?
Igen, nőhet a kockázat.
A penészedés nem pusztán:
hőmérsékletkérdés.
Számít:
a páratartalom;
szellőzés;
hőhidak;
falak felületi hőmérséklete;
bútorok elhelyezése.
Ha azonban nagyon lehűtjük a helyiséget:
a falak felülete is hidegebb lesz.
A hideg felületen magasabb lehet a relatív páratartalom, és könnyebben alakulhat ki:
páralecsapódás;
penész.
Ezért:
a „minél hidegebb, annál olcsóbb” stratégia rossz irány.
Szellőztetéskor le kell venni a fűtést?
Igen, érdemes.
Ha télen:
5–10 perces intenzív kereszthuzatos szellőztetést
végzünk, nincs értelme közben a fűtőtestnek teljes teljesítménnyel dolgoznia.
Sok modern:
fűtőpanel;
termosztát
ablaknyitás-érzékelést is használ.
A rendszer érzékeli a gyors hőmérséklet-esést, és:
ideiglenesen leállíthatja a fűtést.
Jobb egész nap 20 °C, vagy időszakosan 22 °C?
Attól függ, mikor használjuk a helyiséget.
Egy egész nap üres dolgozószobát:
22 °C-on tartani
felesleges lehet.
Jobb például:
használaton kívül
17–18 °C;
használat előtt
felfűtés;
használatkor
21 °C.
A megtakarítás abból származik, hogy:
kevesebb ideig tartunk fenn nagy hőmérséklet-különbséget a kinti és benti levegő között.
Nem fogyaszt többet a visszafűtés?
Ez az egyik leggyakoribb tévhit.
Gyakran halljuk:
„Ne vedd le a fűtést, mert a visszafűtés többet fogyaszt, mint amit megspóroltál.”
Általánosságban ez:
nem így működik.
Amíg az épület alacsonyabb hőmérsékleten van:
kevesebb hőt veszít.
A későbbi visszafűtés ennek az elveszett hőnek egy részét pótolja.
A megtakarítást az adja:
hogy több órán keresztül kisebb volt a hőveszteség.
A kérdés inkább az:
mekkora visszavétel praktikus az adott fűtési rendszerrel?
Padlófűtésnél ezért nem feltétlenül érdemes nagy hőmérséklet-ingadozást létrehozni
Fizikailag ott is igaz:
alacsonyabb hőmérsékleten kisebb a hőveszteség.
De a nagy tömeg miatt:
lassú lehűlés;
lassú felfűtés
jelentkezik.
Ezért a gyakorlatban lehet, hogy:
egy kis, 1–2 °C-os visszavétel kényelmesebb és jobban szabályozható,
mint egy nagy:
5 °C-os
éjszakai ugrás.
Milyen hőmérséklet a leggazdaságosabb?
Ha kizárólag a fogyasztást néznénk:
minél alacsonyabb, annál kevesebb energia.
De lakóépületet nem laboratóriumi energiaminimumra tervezünk.
Figyelembe kell venni:
komfortot;
egészséget;
páratartalmat;
épületvédelmet;
használati szokásokat.
Ezért a gazdaságos hőmérséklet:
a legalacsonyabb olyan érték, amely mellett még komfortosan és biztonságosan használjuk az adott helyiséget.
Sok embernél nappal ez:
20–22 °C közé esik.
MiniRezsi-módszer: fél fokonként keressük meg a saját értékünket
Mi ezt próbálnánk ki:
1. Kezdjük 21 °C-on
Nappali és dolgozó.
2. Várjunk néhány napot
Ne egyetlen estéről döntsünk.
3. Ha túl meleg
Menjünk:
20,5 °C-ra.
4. Ha továbbra is komfortos
Próbáljuk:
20 °C-on.
5. Ha már kellemetlen
Menjünk vissza az előző értékre.
Így megkapjuk:
a saját komfortminimumunkat.
Ez sokkal jobb rezsistratégia, mint vakon követni egy internetes:
„mindenkinek 19 °C kell”
szabályt.
A megfelelő hőmérséklet helyiségenként
Egy általánosan jól használható kiindulási terv:
Nappali
20–22 °C
Dolgozószoba
20–22 °C
Hálószoba
18–20 °C
Gyerekszoba
20–22 °C
Konyha
18–20 °C
Fürdőszoba
használatkor:
22–24 °C
egyébként:
alacsonyabb alapérték
Közlekedő
16–19 °C
Ritkán használt szoba
16–18 °C körül
az épület páraviszonyait figyelembe véve.
A legfontosabb szabály: ne a kazánt vagy a fűtőpanelt optimalizáljuk először
Hanem:
a szükséges hőmérsékletet.
Egy kiváló:
kondenzációs kazán;
elektromos fűtőpanel;
hőszivattyú;
padlófűtés
is feleslegesen sok energiát használ, ha:
24 °C-ot kérünk tőle egész nap, miközben 21 °C is megfelelő lenne.
Ezért a fűtési költség csökkentésének helyes sorrendje sokszor:
1. megfelelő hőmérséklet
2. megfelelő időprogram
3. helyiségenkénti zónázás
4. hőveszteség csökkentése
5. fűtési technológia optimalizálása
Nem feltétlenül:
új készülék vásárlása az első lépés.
MiniRezsi – az olcsó energia az, amit nem kell megvenni
A termosztátbeállítás különleges rezsicsökkentési módszer.
Beruházási költsége:
nulla forint
lehet.
Ha egy:
22 °C-os
lakásban ugyanolyan komfortosan élünk:
21 °C-on,
akkor minden további fűtési szezonban kisebb lesz a hőigény.
Nem kell:
új kazán;
napelem;
akkumulátor;
új fűtőpanel.
Csak:
nem állítjuk elő azt a hőt, amelyre valójában nincs szükségünk.
Ez a MiniRezsi egyik legegyszerűbb alapelve.
Gyakran ismételt kérdések – milyen hőmérsékletre állítsam a fűtést?
Hány fok legyen a lakásban télen?
Lakott nappali helyiségekben általában 20–22 °C jó kiindulási tartomány. A pontos komfort-hőmérséklet egyéni, és az épület felületi hőmérsékletei is befolyásolják.
20 vagy 22 °C az ideális?
Mindkettő lehet megfelelő. Ha 20 °C-on komfortosan érezzük magunkat, energetikailag nincs előnye a 22 °C-nak. Ha 20 °C kellemetlenül hűvös, emeljük fokozatosan a hőmérsékletet.
Mennyit lehet spórolni 1 °C-kal?
Ökölszabályként körülbelül 6–7% fűtési energia-megtakarítást szoktak említeni 1 °C átlagos csökkentésnél. Ez nem garantált érték; a tényleges megtakarítás az épülettől, időjárástól és használattól függ.
Hány fok legyen a nappaliban?
Általában 20–22 °C jó kiindulás.
Hány fok legyen a hálószobában?
Általában 18–20 °C. Egyesek ennél hűvösebben is komfortosan alszanak.
Hány fok legyen a fürdőszobában?
Használatkor általában 22–24 °C kellemes, de nem szükséges ezt a hőmérsékletet egész nap fenntartani.
Hány fok legyen a gyerekszobában?
Általános kiindulópontként 20–22 °C, de az életkor, aktivitás és egyéni igények számítanak.
Hány fok legyen egy nem használt szobában?
Általában 16–18 °C körüli temperálás lehet megfelelő, de figyelembe kell venni a páratartalmat, hőhidakat és az épület állapotát.
18 °C túl hideg?
A WHO 18 °C-ot általánosan biztonságos minimumként kezeli hideg évszakban az általános lakosság számára. Komfortcélként sok nappali helyiségben ennél magasabb, 20–22 °C a megszokott. Időseknek, kisgyermekeknek és egyes betegségek mellett magasabb minimum lehet indokolt.
Éjszakára hány fokra vegyem le a fűtést?
Sok rendszerben 1–3 °C csökkentés ésszerű. A pontos érték a fűtési rendszertől és az épület hőtároló képességétől függ.
Éjszakára kapcsoljam ki teljesen a fűtést?
Általában nem szükséges. Mérsékelt hőmérséklet-csökkentés gyakran kényelmesebb, különösen hideg időben.
Nem fogyaszt többet a reggeli visszafűtés?
Általánosságban nem. Amíg alacsonyabb a belső hőmérséklet, kisebb az épület hővesztesége. A későbbi visszafűtés nem semmisíti meg automatikusan ezt a megtakarítást.
Padlófűtést is érdemes éjszakára levenni?
Igen, de nagy hőtároló tömegű padlófűtésnél általában kisebb hőmérséklet-csökkentés célszerű, mert a rendszer lassan reagál.
Fűtőpanelnél érdemes éjszakai programot használni?
Igen. A fűtőpanel gyorsan reagál, ezért jól használható nappali, éjszakai és távolléti hőmérséklet-programokkal.
Hány fok legyen, ha egész nap dolgozni vagyunk?
Gyorsan reagáló rendszer esetén 18 °C körüli csökkentett érték jó kiindulás lehet, majd hazaérkezés előtt visszaállítható a komfort-hőmérséklet.
Hány fok legyen, ha több napra elutazunk?
Általában 15–18 °C közötti temperálási tartomány vizsgálható, de a megfelelő érték függ az épülettől, vízvezetékektől, páratartalomtól és időjárástól.
Penészt okozhat a túl alacsony hőmérséklet?
Közvetve igen. A hidegebb falakon megnőhet a felületi relatív páratartalom és a páralecsapódás kockázata. A penészedéshez azonban a páratartalom, szellőzés és hőhidak is hozzájárulnak.
Miért fázom 22 °C-ban?
Mert a komfortérzetet nem csak a levegő hőmérséklete határozza meg. A hideg falak, ablakok, padló és a légmozgás is jelentősen befolyásolja a hőérzetet.